Komposztálás

Komposztálásról:

Emberi létünk egyik modern kori velejárója, hogy folyamatosan hulladékot termelünk, és ezzel a tevékenységgel bizony alapos környezetszennyezést hajtunk végre. A háztartási szemetet azonban többféle módon is "megszelídíthetjük", ennek a legismertebb módja a szelektív hulladékgyűjtés, ami remek dolog, de nem ad teljes körű megoldást mindennapi szemetünk kezelésére. Az otthonunkban felgyülemlett hulladék úgy egyharmadát ugyanis olyan szerves anyagok (főzési származékok, ételmaradékok, kertekből, házi növényekből származó hulladék) adják, amelyeket nagyszerűen lehet újrahasznosítani, azonban a szétválogatott szemétgyűjtés nem nagyon ad lehetőséget erre, így ez a fajta szemét általában a nagy "közösben" landol. Pedig nem feltétlenül kell a banánhéjat vagy a lehullott fikuszleveleket egyenesen a szemetesbe vágni, hiszen ősidők óta létezik egy nagyszerű, házilag is remekül végrehajtható hulladékfeldolgozási módszer, a természetes lebomlás elvén működő komposztálás. Komposztálás
Komposztot készíteni persze csak azoknak éri meg, akik az ebből származó tápanyagot hasznosítani is tudják, vagyis rendelkeznek kerttel, vagy legalább cserepekben tartanak különböző növényeket otthonukban, hiszen a komposztálás lényege egy jó minőségű termőföld előállítása lenne. De ha már elhatároztuk, hogy muskátlikkal dobjuk fel az ablakpárkányt, vagy esetleg házilag fogunk paradicsomot termelni az erkélyen, netán kertünk is van, akkor mindenképpen hasznos lehet belekezdeni az amúgy nem túl bonyolult komposztálási műveletbe.
De mi is az a komposztáló? Egy megfelelően kialakított komposztálóból származó komposzttal javíthatjuk kertünk talaját, valamint ezek a szerves hulladékok végre nem a szemetesünkben kötnek ki, tehát a környezetet is megóvjuk ezzel az eljárással. Sokan téves elképzelések miatt óvakodnak a komposztáló kialakításától. Rossz szag, nem megfelelő állag, sok nem kívánatos bogár és rágcsáló. Igen, van ilyen hatása a komposzthelynek, de csak akkor, ha nem megfelelően alakítjuk ki, vagy ha nem megfelelő hulladékot pakolunk rá.
Komposztálás fontosabb lépései:

1. Az első és leglényegesebb kérdés: földbe ásott gödörbe vagy felszíni tárolóba? Egyértelmű a földbe ásott nem jó megoldás. Ott a komposzt nem szellőzik megfelelően és nem jó minőségű talajjavító anyag fog keletkezni, hanem egy sima szemétkupac. A legideálisabb egy méretes, pár deszkából összeállított faláda, melyet közvetlenül a földre helyezünk, árnyékos és szellős helyre. A nem teljes zártság a szellőzés miatt lényeges, a földre helyezés pedig a földlakó élőlények miatt. Jó megoldás lehet különböző időálló dobozok, hordók alkalmazási is, de csak akkor, ha oldalán megfelelő mennyiségű és méretű szellőzőnyílást alakítunk ki.
2. Fontos, hogy a komposztálást mindig rétegesen végezzük, igyekezzünk alulra rakni a nagyobb gallyakat, középre pedig a gyomnövényeket. Így ideális állagot kaphatunk az erjesztés végére. A komposzt helyének előnyös az árnyékos hely és a félnedves közeg. Jó megoldás, ha a komposztot néha beterítjük egy vékony rétegnyi földdel. Ez elősegíti az erjedést és ráadásul az esetleges szag- és
rovarokat vonzó hatásokat is csökkenti. A komposztnak körülbelül egy évet kell érnie, hogy a földbe bedolgozható anyagot nyerjünk.
3. Jó például tavasszal kezdeni és az egész nyári, őszi hulladékokkal feltölteni, majd végül avarral vastagon betakarni, így tavasszal már lehet hasznosítható humuszunk. Ajánlott felhasználás előtt átrostálni, és csak a már erjedt részeket bedolgozni a talaj felső pár centiméterébe.
Komposztálás, mint biokémiai folyamat:

Maga a komposztálás tulajdonképpen egy biokémiai folyamat, amikor is különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) enzimek, oxigén és hő segítségével szépen lebontják a szerves anyagokat. Ez a jelenség megy végbe például a lehullott levelek lazább rétegeiben is, ahol még megfelelő az oxigénellátás. A komposztálási folyamatot amúgy négy részre oszthatjuk, ahol a bomlás és az érés különböző fázisai történnek. Az elsőben a könnyebben bomló anyagok (fehérjék, szénhidrátok) válnak ki, mindez gyors hőmérséklet- emelkedéssel jár együtt, a másodikban a nehezebben bomló anyagok, mint például a cellulóz "adják meg magukat", a harmadikban egy hirtelen lehűléssel a már lebomlott anyagokból kialakulnak a humuszszerű anyagok, majd végül beérik az egész.
Komposztálás

Komposztálni egy olyan ládában, tartályban érdemes, ahol biztosítani tudjuk a megfelelő oxigénellátást a bomlasztandó hulladéknak, ugyanis oxigén hiányában az egész elrohad, ami egyrészt nem hasznosítható, másrészt roppant büdös lesz egy idő után. Maga a művelet abból áll, hogy a szerves hulladékot belehelyezzük a célnak megfelelő tartályba, de nem csak úgy belehányjuk, hanem szépen rétegezve töltjük fel, lehetőleg a különböző nyersanyagokat keverve, például a puha, zöld leveleket a keményebb barna ágakkal. A nagyobb kerti hulladékot, mondjuk faágakat, gallyakat nem árt felaprítani a gyorsabb bomlasztás kedvéért. Erre a célra - ha nagy mennyiségű kerti hulladékkal rendelkezünk - akár egy aprítógépet is beszerezhetünk. A keverés azért fontos, mert a különböző anyagok, eltérő idő alatt bomlanak el, de ha jól összekutyuljuk őket, akkor az oszlás folyamatos lesz az egész tartályban.
Komposztálás

Fontos a komposztunk nedvességtartalma is, mivel ha nincs elegendő víz a masszánkban, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a "munkát" rendesen. A nedvességtartalom akkor optimális, ha a kezünkkel beletúrva nem folyik ki a víz az ujjaink közül, viszont a komposzt szépen összeáll, nem porlad szét. A már említett oxigénellátás érdekében egyrészt lazán kell a komposztnak állnia a tartályban, másrészt pedig pár hetente alaposan át kell forgatni az egész rakást. Ha mindezt jól csináljuk, akkor akár három hónap alatt kiváló komposztunk lehet, ellenkező esetben az egész folyamat bizony egy évig is eltarthat. Amikor az összes fázis szépen lezajlott, mehet a komposzt tápanyagnak a virágföldbe vagy a kertünkbe, a növényeink legnagyobb örömére.
Komposztálás

Komposztálni persze főleg kertben célszerű, de aki nem rendelkezik ilyennel, annak is már kínál megoldást a modern technológia. Létezik ma már olyan házi komposztáló berendezés, ami minden különösebb megerőltetés nélkül készít komposztot a muskátlinknak. Maga a komposztáló nem nagyobb egy átlagos szemetesnél, és nem kell mást tennünk, mint beleszórni a háztartásban keletkezett szerves hulladékot, és mivel a masina teljesen automata, így egy gombnyomásra meg is van az áhított komposztanyagunk.
Komposztálható hulladékok:

vágott fű, lomb és gallyhulladék, az összes zöldséghulladék, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek, gyomnövények, zöldségtisztítás hulladéka, ételmaradékok (kis mennyiségben zsírok, olajok, szószok stb.), kávézacc, gyümölcshéjak, fahamu, papírhulladékok (pl karton)

Pályázó neve: Föld Jövője Alapítvány
Projekt címe: Modern sporttal a hagyományokért
Szerződés száma: TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00451
Támogatás összege: 4 959 868 Ft
Támogatás mértéke: 90 %
Projekt tartalma: A projekt keretein belül kultúrát, hagyományokat, környezetvédelmet és sportot érintő komplex programsorozat került megszervezésre.
Megvalósult a helyi közösségek testi, lelki és szellemi egészégének megőrzése, fejlesztése illetve új szintre való emelése, a népzene, a néptánc, a népi motívumok és a modern sportok együttes alkalmazásának segítségével. A hagyományok és a környezettudatosság kapcsolatának bemutatása az ifjúság részére. A projekt fizikai befejezésének határideje: 2020.10.15.

2020

© 2010 WEBGO design